Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem
volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem
foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben
mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt.
Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar
költészetnek.
Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.
Bejegyezte: Juhász Pál, költő
