Erdei sikló

Erdei sikló a Keszthelyi-hegység legnagyobbra megnövő kígyója. Hossza elérheti a 150 cm-t is. Rágcsálókkal (pockokkal, egerekkel) táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem , ebből következik, hogy jól mászik fára . Nem mérges kígyó, de ha sarokba szorítják védekezik. Harapása nem veszélyes , de hámsérülést okozhat. Hazánkban, mint minden hüllő ez a szép kígyó is védett!!!

 

(Adorján Péter)

Gomba

Sátántinóru a neve félelmetesebb, mint a mérge! Jól megfőzve, megsütve megszelídül. Jó étvágyat a bátrabbaknak! :0)

 

(Adorján Péter)

Gombák

GOMBÁK , melyek nem növények, de nem is állatok, hanem GOMBÁK. A tudomány mai állása szerint csaknem 100.000 fajuk ismert, de a szakértők több mint 1,5 millióval számolnak. Vannak korhadék lakók(szaprofitonok) vannak együtt élők (szimbióták) és vannak élősködők (paraziták). Egyesek fenséges étkek, mások halálos mérgek. A légyölő galóca a sámánok drogja volt, e gomba kivonatának segítségével estek transzba, megnyílt előttük a túlvilág kapuja, ha pedig túlzásba vitték fogyasztását akkor be is "léphettek" ezen a kapun ahonnét aztán már nem volt visszaút. Egy szó, mint száz a gombák világa csodálatos és még sok érdekességet rejteget számunkra. A föld legnagyobb élőlénye nem a kékbálna nem is egy mamutfenyő, hanem egy gomba, amely több mint 900 ha hálóz be, súlya csaknem 600 tonna és kora feltehetően több, mint 2000 év!

Adorján Péter

Őszi kikerics

Őszi kikerics. Ősszel virágzik, de termését következő év tavaszán érleli. Erősen mérgező növény.

 Adorján Péter

Őszi füzértekercs

Őszi füzértekercs aprótermetű orchideafélénk. Virágait mintha valaki kristálycukorba mártotta volna. Irtásréteken, kaszálókon, pusztafüves lejtőkön , amint azt neve is mutatja, nyár végén szeptemberben bontja szirmait.

 Adorján Péter

Lódarázs

Társas darazsaink legnagyobbika a lódarázs. Alapvetően ragadozó életmódot folytat, de nem veti meg az „édességet” sem. A képen egy érett körte nedvét nyalogatja.

 Adorján Péter

Fürj

Fürj a legkisebb tyúkalakú madarunk. Hazánkban védett, de a szomszédos Szerbiában vadászható faj.

( Adorján Péter)

Cselőpók

Sokan ismerjük a madarak fiókanevelését az emlősök gondoskodását kicsinyeikről, azonban az ízeltlábúakról nem is gondolnánk , hogy utódaikat gondozzák. Pedig itt vannak a méhek, a darazsak és a hangyák amelyek családi élete elképesztő szervezettségről tanúskodik.
A pókoktól sokan félünk , irtózunk és az a képzetünk van róluk, hogy valahol, valamelyik sarokban gubbasztanak és csak arra várnak, hogy a nyakunkba ugorhassanak. :0)

A képen látható cselőpókoknál megfigyelhető az ivadékgondozás. A nőstény jó anya. A petéket nem hagyja magukra, vigyáz rájuk, sőt a kikelő kis pókokat is addig cipeli a potrohán, amíg az első vedlésük meg nem történik. Ezután azok önállósodnak.

( Adorján Péter)

Ősz

Juhász Pál: LOPAKODIK AZ ŐSZ

Halkan, hogy senki meg ne hallja,
Lopakodik az ősz gallyról, gallyra.
Tűzkorongját lassan lehűti a Nap,
A sötétség angyala új erőre kap.

Őzek botorkálnak az avarban,
Az erdő csendjének illata van.
A kóborló mókusok hazatérnek,
Odulyuk melegében henyélnek.

Az erdő urai nászra készülnek,
Hűvös hajnalokon öblösen bőgnek.
Hangjuktól remegnek a völgyek,
Előbújnak a szarvashölgyek.

Agancsuk penge élét hallani,
Szerelmet így is lehet vallani.
A vesztes szomorún eliramlik,
S egy évig magában szomorkodik.

A Föld betakaródzik paplanával,
A szél még játszik párnájával.
A távolban gyülekeznek a fellegek,
Támadnak a zord, hófehér seregek.

Parádsasvár, 2013. szeptember 8.

Gyurgyalag 2013 év madara

Gyurgyalag az év (2013) madara. Vándormadár, későn májusban érkezeik haza téli telelőhelyéről, ami nem véletlen , mivel repülő rovarokkal táplálkozik és ebben az időszakban már megfelelő számú szitakötő, lepke, darázs, méhe stb. repked a levegőben. Meredek lösz, vagy homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett , természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Adorján Péter

Nagyfülű denevér

Nagyfülű denevér. A denevérek úgy isznak , mint pl. a fecskék, repülés közben. A képen látható faj erdőlakó. Tölgyesektől a montán bükkösökig előfordul. Kedveli a kis tavak , dagonyák, patakvölgyek közelségét. Hazánkban 1901 óta minden denevérfaj védett!

Bejegyezte: Adorján Péter

Gyilkos csomorika

Gyilkos csomorika egy sokat sejtető név,legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cicutoxint tartalmaz! Lápok , mocsarak védett növénye.

 (Adorján Péter)

Orchidea fajták

Orchideák hallatán a legtöbb ember a trópusok virágcsodáira gondol. Kevesen tudják , hogy e csodálatos virágok a mérsékelt éghajlati övben, így hazánkban is megtalálhatók. A hazai orhideák 22 nemzettség 67 fajával díszítik erdeinket, rétjeinket és lápjainkat. A teljesség igénye nélkül egy kis ízelítő orhideaflóránk néhány képviselőjéről.

 (Adorján Péter)

Természet: a búbos vöcsök

A Búbos vöcsök (Egyéb neve: királyvöcsök, öreg bujár, szakállas vöcsök) úszó fészket épít, valamely holtág, mocsár vagy más állóvíz felszínén nádból, gyékényből, hínárból és más vízinövényekből. 5-7 db világos, eredetileg kékeszöld, később a rothadó növényektől sárgásbarnává színeződő tojást rak. A fészket elhagyó madár a tojásokat minden alkalommal befedi, eltakarja a szürke varjak és egyéb más "fosztogató népség" szeme elöl .

(Adorján Péter)

Átváltozás- acsa születik

Átváltozás.
Átváltozásnak nevezzük a szitakötők "születését". A leendő szitakötő átváltozás közben nem tud kitérni a támadások elől, ezért fontos a hely és idő helyes megválasztása. A legkedvezőbb időszak az éjszaka és a kora hajnal, amikor a legkevesebb ragadozó (pl. madarak) aktív. Ez nem jelenti azt, hogy szitakötők ne bújnának ki máskor, akár délután is, de ezek jelentős része nádi énekesmadarak gyomrában végzi.
A képek este 10 és 01 óra között készültek.

(Adorján Péter)

Turbánliliom

Turbánliliom. Majdnem egész Európában és Észak-Ázsiában előfordul. Kedvenc élőhelyei a bükkös-gyertyános elegyes erdők, a karsztbokorerdők, a cserjések, ligetek. Magyarországon leginkább a Dunántúlon és középhegységek erdeiben található meg; védett növény. 

(Adorján Péter)

Nagy szarvasbogár

A nagy szarvasbogár. Az imágók most júniusban jönnek elő. Tölgyerdeink védett bogara. Az élőhelyek feldarabolódása és a beteg, idős fákat az erdőkből eltávolító erdészeti gyakorlat jelenti a legsúlyosabb fenyegetettséget. Fejlődésük is rendkívül lassú: általában 5 - 8 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a korhadt faanyagot.

( Adorján Péter )

Mocsári nőszőfű

Lápok , láprétek védett vadvirága. Egyik legkedvesebb orchideám. Virágai a trópusiakét idézik. Virágzása júniusra és júliusra esik, most bontogatja szirmait! (Adorján Péter)