Faludy György életéről

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.

Bejegyezte: Juhász Pál, költő

Ősz

Juhász Pál: LOPAKODIK AZ ŐSZ

Halkan, hogy senki meg ne hallja,
Lopakodik az ősz gallyról, gallyra.
Tűzkorongját lassan lehűti a Nap,
A sötétség angyala új erőre kap.

Őzek botorkálnak az avarban,
Az erdő csendjének illata van.
A kóborló mókusok hazatérnek,
Odulyuk melegében henyélnek.

Az erdő urai nászra készülnek,
Hűvös hajnalokon öblösen bőgnek.
Hangjuktól remegnek a völgyek,
Előbújnak a szarvashölgyek.

Agancsuk penge élét hallani,
Szerelmet így is lehet vallani.
A vesztes szomorún eliramlik,
S egy évig magában szomorkodik.

A Föld betakaródzik paplanával,
A szél még játszik párnájával.
A távolban gyülekeznek a fellegek,
Támadnak a zord, hófehér seregek.

Parádsasvár, 2013. szeptember 8.

Könyvajánló- Tormay Cécile: A régi ház

Ezt a regényt nem szabad egy nap alatt "felfalni". Én idő hiányában egyébként sem tudom, így 2 hét alatt sikerült elolvasnom kis részletekben, de kell is ez az idő ahhoz, hogy közben tudjon ülepedni a történet. Engem nagyon megérintett, és a 2 hét alatt végig ott volt a gondolataimban. A történet kicsit pszichológia is, így csak érett gondolkodású, középkorú, vagy idősebb olvasóknak ajánlom, mert ők tudják átérezni a történet súlyát, ők tudják empatikusan olvasni. Egy generációkon átívelő történet, amely többnyire az ártatlan gyermekek szemével írja le az eseményeket, melyeket előbb egyáltalán nem értenek, később pedig értelemmel töltődnek meg a régi események, beszélgetések. Ulwing építőmester családja, háza és vagyona a központi téma, aki fivérével érkezett annak idején Pestre, de már fivérével is külön utakon jártak - ezt szemléltetve Pest és Buda különbségével- majd fia és unokái is teljesen más és más típusú emberek lettek.

Nagyon érdekes, hogy bár ezt a könyvet 1914-ben írta az írónő, és a régi korok, régi életfelfogás, régi tempó merőben eltér a maitól, mégis az emberi sorsok mindannyiunk sorsában megismétlődnek.

A régi ház, a családi birtok, a családi vagyon, amit a nagyatya hozott létre a két kezével, végig kíséri az unokák életét, és szorosan kötődik hozzájuk.

A politikai háttér és az írónő világnézete abszolút kirajzolódik a történetben, de azt hiszem, hogy mégis inkább a könyv  pszichológiai mondanivalója, ami megfogott.

Hihetetlen, hogy 100 év alatt mekkorát változott a világ, mennyire másképpen gondolkodtak akkor, mennyire másképpen kommunikáltak- illetve nem kommunikáltak az emberek családon belül, mennyivel kevesebb ideig éltek az emberek, mennyire más sorsa volt egy nőnek, mint ma. Viszont az ember típusok teljesen hasonlóak voltak akkor is, felismerhetjük ugyanúgy azokat a jellemvonásokat az emberekben, mint ma.
Ha csak azt a tanulságot vonja le az olvasó, hogy a hallgatással nem lehet megoldani semmit, és a kommunikáció az emberek közötti legrövidebb út, akkor már érdemes elolvasni ezt a gyönyörű stílusban, szép szóhasználattal megírt könyvet. Amit még  kiemelnék, hogy mennyire szépen tudta leírni az írónő egy-egy pillanatnak vagy egy-egy, szinte szótlan eseménynek a lényegét. Az ember teljesen maga elé tudja idézni a korabeli történések hangulatát.

(Gyergyai Krisztina)

Elfújta a szél

Az Elfújta a szél Margaret Mitchell amerikai írónő 1936. június 30-án megjelent regénye, melyből azonos címen filmváltozat is készült 1939-ben. A regény már megjelenésekor is hatalmas siker volt, majd minden idők egyik legnépszerűbb regényévé vált - 30 milliónál is több példány fogyott belőle megjelenése óta.Mitchell mintegy tíz éven keresztül, 1926-tól 1936-ig dolgozott a könyvön. 1937-ben megkapta érte a Pulitzer-díjat is, David O. Selznick független hollywoodi producer pedig rögtön megjelenése után megvásárolta a megfilmesítés jogait. A regényt máig 27 nyelvre fordították le.

Móricz Zsigmond

1879. június 29-én született Móricz Zsigmond (1879-1942) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Mikszáth Kálmán

1910. május 28-án halt meg Mikszáth Kálmán ( 1847-1910)  magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. 

Legismertebb művei:

• Szent Péter esernyője
• Beszterce ostroma
• Különös házasság
• A Noszty fiú esete Tóth Marival  
• Tót atyafiak
• A jó palóczok
  

Pilinszky János

Budapesten született 1921. november 25-én, és szívinfarktus vitte el 1981. május 27-én.
Aki meg akarja érteni Pilinszky János dohányfüstös, nehezen emészthető költészetét, lélekben vele kell megélnie mostoha emberi sorsát. Elevenen él bennem az a pillanat, amikor először olvastam el Négysoros című versét. A négy sor egyedül álló katarzisa könnyeket csalt szemembe, és ropta bennem a gyönyörűség fájdalma tiszavirág-életű táncát.

Négysoros:

"Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet."

Bejegyezte: Juhász Pál, író, költő

Henrik Ibsen

1906. május 23-án halt meg Henrik Johan Ibsen (1828-1906) norvég drámaíró, színházi rendező, költő. Gyakran utalnak rá a „modern dráma” atyjaként és mint a modernizmus egyik színházi megalapozójaként.

Victor Hugo

1885 május 22-én halt meg Victor-Marie Hugo (1802-1885) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus. Legismertebb művei "A nyomorultak" és "A párizsi Notre-Dame".