Faludy György életéről

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.

Bejegyezte: Juhász Pál, költő

Könyvajánló- Tormay Cécile: A régi ház

Ezt a regényt nem szabad egy nap alatt "felfalni". Én idő hiányában egyébként sem tudom, így 2 hét alatt sikerült elolvasnom kis részletekben, de kell is ez az idő ahhoz, hogy közben tudjon ülepedni a történet. Engem nagyon megérintett, és a 2 hét alatt végig ott volt a gondolataimban. A történet kicsit pszichológia is, így csak érett gondolkodású, középkorú, vagy idősebb olvasóknak ajánlom, mert ők tudják átérezni a történet súlyát, ők tudják empatikusan olvasni. Egy generációkon átívelő történet, amely többnyire az ártatlan gyermekek szemével írja le az eseményeket, melyeket előbb egyáltalán nem értenek, később pedig értelemmel töltődnek meg a régi események, beszélgetések. Ulwing építőmester családja, háza és vagyona a központi téma, aki fivérével érkezett annak idején Pestre, de már fivérével is külön utakon jártak - ezt szemléltetve Pest és Buda különbségével- majd fia és unokái is teljesen más és más típusú emberek lettek.

Nagyon érdekes, hogy bár ezt a könyvet 1914-ben írta az írónő, és a régi korok, régi életfelfogás, régi tempó merőben eltér a maitól, mégis az emberi sorsok mindannyiunk sorsában megismétlődnek.

A régi ház, a családi birtok, a családi vagyon, amit a nagyatya hozott létre a két kezével, végig kíséri az unokák életét, és szorosan kötődik hozzájuk.

A politikai háttér és az írónő világnézete abszolút kirajzolódik a történetben, de azt hiszem, hogy mégis inkább a könyv  pszichológiai mondanivalója, ami megfogott.

Hihetetlen, hogy 100 év alatt mekkorát változott a világ, mennyire másképpen gondolkodtak akkor, mennyire másképpen kommunikáltak- illetve nem kommunikáltak az emberek családon belül, mennyivel kevesebb ideig éltek az emberek, mennyire más sorsa volt egy nőnek, mint ma. Viszont az ember típusok teljesen hasonlóak voltak akkor is, felismerhetjük ugyanúgy azokat a jellemvonásokat az emberekben, mint ma.
Ha csak azt a tanulságot vonja le az olvasó, hogy a hallgatással nem lehet megoldani semmit, és a kommunikáció az emberek közötti legrövidebb út, akkor már érdemes elolvasni ezt a gyönyörű stílusban, szép szóhasználattal megírt könyvet. Amit még  kiemelnék, hogy mennyire szépen tudta leírni az írónő egy-egy pillanatnak vagy egy-egy, szinte szótlan eseménynek a lényegét. Az ember teljesen maga elé tudja idézni a korabeli történések hangulatát.

(Gyergyai Krisztina)

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác 1818. július 1– jén született, magyar orvos, az „anyák megmentője”. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, de elméleti megalapozottsága lényegében hibás volt, a kórokozó baktériumokat még nem ismerte. Szerencsére a klóros víz a kézre tapadt baktériumokat is elölte. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel. Az eljárást sajnos így mások nem is alkalmazták. Igaza csak a kórokozó baktériumok felfedezése után nyert bizonyítást.

Jeanne d’Arc

Jeanne d’Arc, francia nemzeti hős, és katolikus szent.
A százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen. 1431. május 30-án kivégezték, máglyahalállal halt meg.

Mikszáth Kálmán

1910. május 28-án halt meg Mikszáth Kálmán ( 1847-1910)  magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. 

Legismertebb művei:

• Szent Péter esernyője
• Beszterce ostroma
• Különös házasság
• A Noszty fiú esete Tóth Marival  
• Tót atyafiak
• A jó palóczok
  

Az első demokratikus magyar kormány

1990. május 23-án Antall József magyar miniszterelnök megalakítja a rendszerváltás utáni első, demokratikusan választott magyar kormányt.