Erdei sikló

Erdei sikló a Keszthelyi-hegység legnagyobbra megnövő kígyója. Hossza elérheti a 150 cm-t is. Rágcsálókkal (pockokkal, egerekkel) táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem , ebből következik, hogy jól mászik fára . Nem mérges kígyó, de ha sarokba szorítják védekezik. Harapása nem veszélyes , de hámsérülést okozhat. Hazánkban, mint minden hüllő ez a szép kígyó is védett!!!

 

(Adorján Péter)

Gomba

Sátántinóru a neve félelmetesebb, mint a mérge! Jól megfőzve, megsütve megszelídül. Jó étvágyat a bátrabbaknak! :0)

 

(Adorján Péter)

Gombák

GOMBÁK , melyek nem növények, de nem is állatok, hanem GOMBÁK. A tudomány mai állása szerint csaknem 100.000 fajuk ismert, de a szakértők több mint 1,5 millióval számolnak. Vannak korhadék lakók(szaprofitonok) vannak együtt élők (szimbióták) és vannak élősködők (paraziták). Egyesek fenséges étkek, mások halálos mérgek. A légyölő galóca a sámánok drogja volt, e gomba kivonatának segítségével estek transzba, megnyílt előttük a túlvilág kapuja, ha pedig túlzásba vitték fogyasztását akkor be is "léphettek" ezen a kapun ahonnét aztán már nem volt visszaút. Egy szó, mint száz a gombák világa csodálatos és még sok érdekességet rejteget számunkra. A föld legnagyobb élőlénye nem a kékbálna nem is egy mamutfenyő, hanem egy gomba, amely több mint 900 ha hálóz be, súlya csaknem 600 tonna és kora feltehetően több, mint 2000 év!

Adorján Péter

Faludy György életéről

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.

Bejegyezte: Juhász Pál, költő

Őszi kikerics

Őszi kikerics. Ősszel virágzik, de termését következő év tavaszán érleli. Erősen mérgező növény.

 Adorján Péter

Őszi füzértekercs

Őszi füzértekercs aprótermetű orchideafélénk. Virágait mintha valaki kristálycukorba mártotta volna. Irtásréteken, kaszálókon, pusztafüves lejtőkön , amint azt neve is mutatja, nyár végén szeptemberben bontja szirmait.

 Adorján Péter

Lódarázs

Társas darazsaink legnagyobbika a lódarázs. Alapvetően ragadozó életmódot folytat, de nem veti meg az „édességet” sem. A képen egy érett körte nedvét nyalogatja.

 Adorján Péter

Fürj

Fürj a legkisebb tyúkalakú madarunk. Hazánkban védett, de a szomszédos Szerbiában vadászható faj.

( Adorján Péter)

Cselőpók

Sokan ismerjük a madarak fiókanevelését az emlősök gondoskodását kicsinyeikről, azonban az ízeltlábúakról nem is gondolnánk , hogy utódaikat gondozzák. Pedig itt vannak a méhek, a darazsak és a hangyák amelyek családi élete elképesztő szervezettségről tanúskodik.
A pókoktól sokan félünk , irtózunk és az a képzetünk van róluk, hogy valahol, valamelyik sarokban gubbasztanak és csak arra várnak, hogy a nyakunkba ugorhassanak. :0)

A képen látható cselőpókoknál megfigyelhető az ivadékgondozás. A nőstény jó anya. A petéket nem hagyja magukra, vigyáz rájuk, sőt a kikelő kis pókokat is addig cipeli a potrohán, amíg az első vedlésük meg nem történik. Ezután azok önállósodnak.

( Adorján Péter)

Ősz

Juhász Pál: LOPAKODIK AZ ŐSZ

Halkan, hogy senki meg ne hallja,
Lopakodik az ősz gallyról, gallyra.
Tűzkorongját lassan lehűti a Nap,
A sötétség angyala új erőre kap.

Őzek botorkálnak az avarban,
Az erdő csendjének illata van.
A kóborló mókusok hazatérnek,
Odulyuk melegében henyélnek.

Az erdő urai nászra készülnek,
Hűvös hajnalokon öblösen bőgnek.
Hangjuktól remegnek a völgyek,
Előbújnak a szarvashölgyek.

Agancsuk penge élét hallani,
Szerelmet így is lehet vallani.
A vesztes szomorún eliramlik,
S egy évig magában szomorkodik.

A Föld betakaródzik paplanával,
A szél még játszik párnájával.
A távolban gyülekeznek a fellegek,
Támadnak a zord, hófehér seregek.

Parádsasvár, 2013. szeptember 8.

Gyurgyalag 2013 év madara

Gyurgyalag az év (2013) madara. Vándormadár, későn májusban érkezeik haza téli telelőhelyéről, ami nem véletlen , mivel repülő rovarokkal táplálkozik és ebben az időszakban már megfelelő számú szitakötő, lepke, darázs, méhe stb. repked a levegőben. Meredek lösz, vagy homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett , természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Adorján Péter

Érdekes orchideák

A természetben ilyen érdekes rajzolatú orchidea fajták is előfordulnak, mint pl. a majom orchidea.

Gyergyai Krisztina

Nagyfülű denevér

Nagyfülű denevér. A denevérek úgy isznak , mint pl. a fecskék, repülés közben. A képen látható faj erdőlakó. Tölgyesektől a montán bükkösökig előfordul. Kedveli a kis tavak , dagonyák, patakvölgyek közelségét. Hazánkban 1901 óta minden denevérfaj védett!

Bejegyezte: Adorján Péter

Gyilkos csomorika

Gyilkos csomorika egy sokat sejtető név,legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cicutoxint tartalmaz! Lápok , mocsarak védett növénye.

 (Adorján Péter)

Orchidea fajták

Orchideák hallatán a legtöbb ember a trópusok virágcsodáira gondol. Kevesen tudják , hogy e csodálatos virágok a mérsékelt éghajlati övben, így hazánkban is megtalálhatók. A hazai orhideák 22 nemzettség 67 fajával díszítik erdeinket, rétjeinket és lápjainkat. A teljesség igénye nélkül egy kis ízelítő orhideaflóránk néhány képviselőjéről.

 (Adorján Péter)

Könyvajánló- Tormay Cécile: A régi ház

Ezt a regényt nem szabad egy nap alatt "felfalni". Én idő hiányában egyébként sem tudom, így 2 hét alatt sikerült elolvasnom kis részletekben, de kell is ez az idő ahhoz, hogy közben tudjon ülepedni a történet. Engem nagyon megérintett, és a 2 hét alatt végig ott volt a gondolataimban. A történet kicsit pszichológia is, így csak érett gondolkodású, középkorú, vagy idősebb olvasóknak ajánlom, mert ők tudják átérezni a történet súlyát, ők tudják empatikusan olvasni. Egy generációkon átívelő történet, amely többnyire az ártatlan gyermekek szemével írja le az eseményeket, melyeket előbb egyáltalán nem értenek, később pedig értelemmel töltődnek meg a régi események, beszélgetések. Ulwing építőmester családja, háza és vagyona a központi téma, aki fivérével érkezett annak idején Pestre, de már fivérével is külön utakon jártak - ezt szemléltetve Pest és Buda különbségével- majd fia és unokái is teljesen más és más típusú emberek lettek.

Nagyon érdekes, hogy bár ezt a könyvet 1914-ben írta az írónő, és a régi korok, régi életfelfogás, régi tempó merőben eltér a maitól, mégis az emberi sorsok mindannyiunk sorsában megismétlődnek.

A régi ház, a családi birtok, a családi vagyon, amit a nagyatya hozott létre a két kezével, végig kíséri az unokák életét, és szorosan kötődik hozzájuk.

A politikai háttér és az írónő világnézete abszolút kirajzolódik a történetben, de azt hiszem, hogy mégis inkább a könyv  pszichológiai mondanivalója, ami megfogott.

Hihetetlen, hogy 100 év alatt mekkorát változott a világ, mennyire másképpen gondolkodtak akkor, mennyire másképpen kommunikáltak- illetve nem kommunikáltak az emberek családon belül, mennyivel kevesebb ideig éltek az emberek, mennyire más sorsa volt egy nőnek, mint ma. Viszont az ember típusok teljesen hasonlóak voltak akkor is, felismerhetjük ugyanúgy azokat a jellemvonásokat az emberekben, mint ma.
Ha csak azt a tanulságot vonja le az olvasó, hogy a hallgatással nem lehet megoldani semmit, és a kommunikáció az emberek közötti legrövidebb út, akkor már érdemes elolvasni ezt a gyönyörű stílusban, szép szóhasználattal megírt könyvet. Amit még  kiemelnék, hogy mennyire szépen tudta leírni az írónő egy-egy pillanatnak vagy egy-egy, szinte szótlan eseménynek a lényegét. Az ember teljesen maga elé tudja idézni a korabeli történések hangulatát.

(Gyergyai Krisztina)

Természet: a búbos vöcsök

A Búbos vöcsök (Egyéb neve: királyvöcsök, öreg bujár, szakállas vöcsök) úszó fészket épít, valamely holtág, mocsár vagy más állóvíz felszínén nádból, gyékényből, hínárból és más vízinövényekből. 5-7 db világos, eredetileg kékeszöld, később a rothadó növényektől sárgásbarnává színeződő tojást rak. A fészket elhagyó madár a tojásokat minden alkalommal befedi, eltakarja a szürke varjak és egyéb más "fosztogató népség" szeme elöl .

(Adorján Péter)

Színház- Betörő az albérlőm

A Madách színházban láttuk a Betörő az albérlőm című vígjátékot a lányaimmal (10,12) tegnap. Régóta szerettem volna megnézni, már csak a szereposztás miatt is, de csak most sikerült jegyet kapnunk rá.  Rögtön a szereposztással kezdeném, és akkor már sokat nem is kell magyarázkodnom, hogy miért érdemes megnézni: Halász Judit, Mucsi Zoltán, Szerednyey Béla, Magyar Attila, Hajdú Steve, Nagy Sándor, Pusztaszeri Kornél. Nagyon vidám, nem túlbonyolított darab, sok apró poénnal, és bár szerintem felnőtteknek való, de a lányaim is nagyon élvezték, és jókat nevettek a vicceken, főként, hogy a hátunk mögött egy nagy (fizetett?) nevető hölgy foglalt helyet. :) Halász Judit természetesen nagyon jót alakított, közvetlen, természetes volt, a legjobb karakter pedig az Őrnagy ( Magyar Attila) volt. Nekem Szerednyey Béla szerepe túl kevés volt ( nem az alakítása! - mert az tökéletes, hanem maga a szerep).  A jelmeztervező Makány Márta, hogy tovább fokozzam a kíváncsiságot! 2 óra 20 perces a darab, de mindkét felvonás pörgős és eseménydús volt, fel sem tűnt az eltelt idő. Legjobban a rendezés tetszett, fiatalos, lendületes, modern zenei betétekkel, érthető nem körmönfont, vicces jelenetekkel, így Szente Vajk előtt le a kalappal. Egyszóval érdemes megnézni, csak jó előre kell jegyet venni.

( Gyergyai Krisztina)

Elfújta a szél

Az Elfújta a szél Margaret Mitchell amerikai írónő 1936. június 30-án megjelent regénye, melyből azonos címen filmváltozat is készült 1939-ben. A regény már megjelenésekor is hatalmas siker volt, majd minden idők egyik legnépszerűbb regényévé vált - 30 milliónál is több példány fogyott belőle megjelenése óta.Mitchell mintegy tíz éven keresztül, 1926-tól 1936-ig dolgozott a könyvön. 1937-ben megkapta érte a Pulitzer-díjat is, David O. Selznick független hollywoodi producer pedig rögtön megjelenése után megvásárolta a megfilmesítés jogait. A regényt máig 27 nyelvre fordították le.

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác 1818. július 1– jén született, magyar orvos, az „anyák megmentője”. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, de elméleti megalapozottsága lényegében hibás volt, a kórokozó baktériumokat még nem ismerte. Szerencsére a klóros víz a kézre tapadt baktériumokat is elölte. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel. Az eljárást sajnos így mások nem is alkalmazták. Igaza csak a kórokozó baktériumok felfedezése után nyert bizonyítást.