Erdei sikló

Erdei sikló a Keszthelyi-hegység legnagyobbra megnövő kígyója. Hossza elérheti a 150 cm-t is. Rágcsálókkal (pockokkal, egerekkel) táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem , ebből következik, hogy jól mászik fára . Nem mérges kígyó, de ha sarokba szorítják védekezik. Harapása nem veszélyes , de hámsérülést okozhat. Hazánkban, mint minden hüllő ez a szép kígyó is védett!!!

 

(Adorján Péter)

Őszi füzértekercs

Őszi füzértekercs aprótermetű orchideafélénk. Virágait mintha valaki kristálycukorba mártotta volna. Irtásréteken, kaszálókon, pusztafüves lejtőkön , amint azt neve is mutatja, nyár végén szeptemberben bontja szirmait.

 Adorján Péter

Lódarázs

Társas darazsaink legnagyobbika a lódarázs. Alapvetően ragadozó életmódot folytat, de nem veti meg az „édességet” sem. A képen egy érett körte nedvét nyalogatja.

 Adorján Péter

Fürj

Fürj a legkisebb tyúkalakú madarunk. Hazánkban védett, de a szomszédos Szerbiában vadászható faj.

( Adorján Péter)

Cselőpók

Sokan ismerjük a madarak fiókanevelését az emlősök gondoskodását kicsinyeikről, azonban az ízeltlábúakról nem is gondolnánk , hogy utódaikat gondozzák. Pedig itt vannak a méhek, a darazsak és a hangyák amelyek családi élete elképesztő szervezettségről tanúskodik.
A pókoktól sokan félünk , irtózunk és az a képzetünk van róluk, hogy valahol, valamelyik sarokban gubbasztanak és csak arra várnak, hogy a nyakunkba ugorhassanak. :0)

A képen látható cselőpókoknál megfigyelhető az ivadékgondozás. A nőstény jó anya. A petéket nem hagyja magukra, vigyáz rájuk, sőt a kikelő kis pókokat is addig cipeli a potrohán, amíg az első vedlésük meg nem történik. Ezután azok önállósodnak.

( Adorján Péter)

Ősz

Juhász Pál: LOPAKODIK AZ ŐSZ

Halkan, hogy senki meg ne hallja,
Lopakodik az ősz gallyról, gallyra.
Tűzkorongját lassan lehűti a Nap,
A sötétség angyala új erőre kap.

Őzek botorkálnak az avarban,
Az erdő csendjének illata van.
A kóborló mókusok hazatérnek,
Odulyuk melegében henyélnek.

Az erdő urai nászra készülnek,
Hűvös hajnalokon öblösen bőgnek.
Hangjuktól remegnek a völgyek,
Előbújnak a szarvashölgyek.

Agancsuk penge élét hallani,
Szerelmet így is lehet vallani.
A vesztes szomorún eliramlik,
S egy évig magában szomorkodik.

A Föld betakaródzik paplanával,
A szél még játszik párnájával.
A távolban gyülekeznek a fellegek,
Támadnak a zord, hófehér seregek.

Parádsasvár, 2013. szeptember 8.

Természet: a búbos vöcsök

A Búbos vöcsök (Egyéb neve: királyvöcsök, öreg bujár, szakállas vöcsök) úszó fészket épít, valamely holtág, mocsár vagy más állóvíz felszínén nádból, gyékényből, hínárból és más vízinövényekből. 5-7 db világos, eredetileg kékeszöld, később a rothadó növényektől sárgásbarnává színeződő tojást rak. A fészket elhagyó madár a tojásokat minden alkalommal befedi, eltakarja a szürke varjak és egyéb más "fosztogató népség" szeme elöl .

(Adorján Péter)

Genetika, DNS

Genetika (a görög ’gennó’ ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból) avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya. A biológiai információ átadódását egyik generációtól az azt követő generációnak az örökítőanyag teszi lehetővé. A prokarióták és eukarióták genetikai információját hordozó anyag (genom) a DNS, vagyis a dezoxiribonuleinsav. A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását.