Erdei sikló

Erdei sikló a Keszthelyi-hegység legnagyobbra megnövő kígyója. Hossza elérheti a 150 cm-t is. Rágcsálókkal (pockokkal, egerekkel) táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem , ebből következik, hogy jól mászik fára . Nem mérges kígyó, de ha sarokba szorítják védekezik. Harapása nem veszélyes , de hámsérülést okozhat. Hazánkban, mint minden hüllő ez a szép kígyó is védett!!!

 

(Adorján Péter)

Gomba

Sátántinóru a neve félelmetesebb, mint a mérge! Jól megfőzve, megsütve megszelídül. Jó étvágyat a bátrabbaknak! :0)

 

(Adorján Péter)

Gombák

GOMBÁK , melyek nem növények, de nem is állatok, hanem GOMBÁK. A tudomány mai állása szerint csaknem 100.000 fajuk ismert, de a szakértők több mint 1,5 millióval számolnak. Vannak korhadék lakók(szaprofitonok) vannak együtt élők (szimbióták) és vannak élősködők (paraziták). Egyesek fenséges étkek, mások halálos mérgek. A légyölő galóca a sámánok drogja volt, e gomba kivonatának segítségével estek transzba, megnyílt előttük a túlvilág kapuja, ha pedig túlzásba vitték fogyasztását akkor be is "léphettek" ezen a kapun ahonnét aztán már nem volt visszaút. Egy szó, mint száz a gombák világa csodálatos és még sok érdekességet rejteget számunkra. A föld legnagyobb élőlénye nem a kékbálna nem is egy mamutfenyő, hanem egy gomba, amely több mint 900 ha hálóz be, súlya csaknem 600 tonna és kora feltehetően több, mint 2000 év!

Adorján Péter

Faludy György életéről

Faludy György az egyik kedvenc költőm. Ő azt írta le, amit átélt. Nem volt könnyű élete. Az Ő költészete számomra az őszinteség szépsége. Nem foglalkozott a külsőséggel. Felvette az öltönyt, de a lakkcipőben mezítláb volt. Számomra egy szeretni való, nagy tudású ember volt. Verseiben az erotika csodálatos megjelenítése gyöngyszeme a magyar költészetnek. 

Faludy György 1910. szeptember 22-én született Budapesten. 1928-ban az Evangélikus F gimnáziumban tett érettségi vizsgát, ezután a bécsi, a berlini, a párizsi,végül a grazi egyetemen tanult. Első versei a harmincas évek elején jelentek meg. 1937-ben adta közre Villon-átköltéseit. Ez ragyogó lehetőséget biztosított olyan gondolatok közlésére, melyet akkoriban másképp nem lehetett volna nyilvánosságra hozni. Ezeket a verseket kötetben is szerette volna megjelentetni, de erre egyetlen kiadó sem vállalkozott. Így a Villon-balladák a költ saját költségén jelentek meg. Az ezer példányban kiadott kötetet három nap alatt szétkapkodták, majd újra ki kellett adni. A szamizdat kiadásokat is beleértve, máig körülbelül negyven kiadás látott napvilágot. Faludy zsidó származása és politika nézetei miatt 1938-ban elhagyta Magyarországot, ugyanis nagyon hamar megértette, hogy merre tartanak az események. A történelem sajnos t igazolta. Itthon maradt húgát a Dunába l tték, a Villon-balladákat könyvmáglyán égették el a nyilasok. Először Párizsban tartózkodott, de a német megszállás miatt onnan is távozni kényszerült. Algérián keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Három évig az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban tért haza, s a Népszava szerkesztő ségében helyezkedett el. 1947-ben még megjelenhetett az szi harmat után cím verseskötete, és a Villon-balladák 14. kiadása. Mivel az új rendszer is ellenségének tekintette, hamarosan egyetlen kötete sem jelenhetett meg. 1949-ben hamis vádakkal elítélték, és három évre a recski büntet táborba zárták. A Recsken írt versei először Münchenben jelentek meg, Börtönversek 1949-1952 címen. Szabadulása után fordításokból élt. 1956-ban Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. Itt írta a Pokolbéli víg napjaim cím önéletrajzi visszaemlékezéseit. Később Firenzében, majd Máltán élt. 1967-ben Torontóba költözött. Kanadában és az USA-ban különböző egyetemeken tartott el adásokat, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztőjeként dolgozott. Itthon, a Kádár-korszakban még a nevét sem lehetett leírni, az Országos Széchényi Könyvtárban még a katalógusból is kiszedték a könyvei céduláit. 1988 novemberében másodszor is hazatelepült. A korábban csak szamizdatban megjelent művei a rendszerváltás után legálisan is napvilágot láthattak. Faludy a kilencvenes években is több új verseskötettel jelentkezett (200 szonett, 100 könny szonett), továbbá számos fordításkötete is megjelent. 1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2006. szeptember 1-én hunyt el.

Bejegyezte: Juhász Pál, költő

Őszi kikerics

Őszi kikerics. Ősszel virágzik, de termését következő év tavaszán érleli. Erősen mérgező növény.

 Adorján Péter

Őszi füzértekercs

Őszi füzértekercs aprótermetű orchideafélénk. Virágait mintha valaki kristálycukorba mártotta volna. Irtásréteken, kaszálókon, pusztafüves lejtőkön , amint azt neve is mutatja, nyár végén szeptemberben bontja szirmait.

 Adorján Péter

Lódarázs

Társas darazsaink legnagyobbika a lódarázs. Alapvetően ragadozó életmódot folytat, de nem veti meg az „édességet” sem. A képen egy érett körte nedvét nyalogatja.

 Adorján Péter

Fürj

Fürj a legkisebb tyúkalakú madarunk. Hazánkban védett, de a szomszédos Szerbiában vadászható faj.

( Adorján Péter)

Cselőpók

Sokan ismerjük a madarak fiókanevelését az emlősök gondoskodását kicsinyeikről, azonban az ízeltlábúakról nem is gondolnánk , hogy utódaikat gondozzák. Pedig itt vannak a méhek, a darazsak és a hangyák amelyek családi élete elképesztő szervezettségről tanúskodik.
A pókoktól sokan félünk , irtózunk és az a képzetünk van róluk, hogy valahol, valamelyik sarokban gubbasztanak és csak arra várnak, hogy a nyakunkba ugorhassanak. :0)

A képen látható cselőpókoknál megfigyelhető az ivadékgondozás. A nőstény jó anya. A petéket nem hagyja magukra, vigyáz rájuk, sőt a kikelő kis pókokat is addig cipeli a potrohán, amíg az első vedlésük meg nem történik. Ezután azok önállósodnak.

( Adorján Péter)

Ősz

Juhász Pál: LOPAKODIK AZ ŐSZ

Halkan, hogy senki meg ne hallja,
Lopakodik az ősz gallyról, gallyra.
Tűzkorongját lassan lehűti a Nap,
A sötétség angyala új erőre kap.

Őzek botorkálnak az avarban,
Az erdő csendjének illata van.
A kóborló mókusok hazatérnek,
Odulyuk melegében henyélnek.

Az erdő urai nászra készülnek,
Hűvös hajnalokon öblösen bőgnek.
Hangjuktól remegnek a völgyek,
Előbújnak a szarvashölgyek.

Agancsuk penge élét hallani,
Szerelmet így is lehet vallani.
A vesztes szomorún eliramlik,
S egy évig magában szomorkodik.

A Föld betakaródzik paplanával,
A szél még játszik párnájával.
A távolban gyülekeznek a fellegek,
Támadnak a zord, hófehér seregek.

Parádsasvár, 2013. szeptember 8.